Általános üzleti feltételek

1. Érvényesség

1.1. A jelen általános üzleti feltételek („ÁÜF“) a jelen kiadásukban a Knüppel Csomagolástechnika GmbH & Co. KG (továbbiakban „Vállalkozó”) vevőinkkel vagy ügyfeleinkkel (a továbbiakban: Megbízó) létrejövő minden üzleti kapcsolatára érvényesek. Az Általános üzleti feltételek csak akkor érvényesek, ha a Megbízó vállalkozó (Ptk. 14. §),közjogi értelemben jogi személy vagy közjogi különvagyont képez. A jelen ÁÜF különösen vonatkoznak ingóságok (a továbbiakban: „áru” is) értékesítéséről és/vagy szállításáról kötött szerződésekre tekintet nélkül arra, hogy a Vállalkozó maga állítja-e elő az árut vagy beszállítótól vásárolja azt. Kivételt képez ez alól a www.Knueppelshop.de webes portálon keresztül eszközölt beszerzés, amelyre más ÁÜF vonatkoznak. A jelen ÁÜF a jelen szövegezésükben az ugyanazon Megbízóval kötött áruértékesítési és/vagy szállítási szerződésre is vonatkoznak, anélkül, hogy a Vállalkozó figyelmét minden egyes esetben fel kellene hívni erre.

1.2. A jelen ÁÜF kizárólagosan érvényesek. A Megbízó ezekkel ellentétes, ezektől eltérő vagy ezeket kiegészítő rendelkezései kifejezetten nem érvényesek. Ezek csak akkor válnak a szerződés részévé, ha a Vállalkozó írásban kinyilvánítja ezekkel vagy ezek részeivel való egyetértését, például akkor is, ha a Vállalkozó a Megbízó ÁÜF-einek ismeretében fenntartás nélkül szállít számára.

2. Szerződéskötés

2.1. Vállalkozó ajánlatai kötelezettség nélküliek, amennyiben nem nyilvánítja őket kifejezetten fix ajánlatnak.

2.2. Az áru Megbízó általi akár telefonon, postán, faxon vagy e-mailben történő megrendelése kötelező érvényű szerződéses ajánlatnak minősül. Amennyiben más nem derül ki a megrendelésből, Vállalkozó jogosult elfogadni a szerződéses ajánlatot az ajánlat Vállalkozóhoz történt beérkezésétől számított 2 héten belül.

2.3. Vállalkozó vagy írásban igazolja vissza a rendelést vagy az áru Megbízó részére történő kiszállításával.

2.4. A szerződéskötés után Megbízó köteles átvenni az árut Vállalkozótól.

3. Szállítás

3.1. A kiszállítás a Vállalkozó kiszállítási raktárából történik, amely a teljesítés helye is. A Megbízó kérésére és költségére az áru más rendeltetési helyre is feladható (kiszállításos értékesítés). Amennyiben felek másban nem állapodnak meg, Vállalkozó jogosult maga meghatározni a kiszállítás módját (szállítmányozó vállalkozás, feladás, csomagolás). Amennyiben felek „fuvarmentes szállításban” állapodnak meg, az megfelel a 2010-es kiadású Incoterms CPT paritásának.

3.2. A megállapodás szerinti szállítási határidő az a nap, amelyen az áru beérkezik Megbízóhoz. Vállalkozó jogosult feladni az árut már ezen időpont előtt akár egy héttel is.

3.3. Ha Vállalkozónak az áru legyártásához dokumentumok kellenek Megbízótól vagy a Megbízó egyéb közreműködése szükséges a gyártáshoz, akkor az áru kiszállítási raktárban történő átadása – vagy – ha abban állapodtak meg – a Megbízónak történő kiszállítás addig késik, amíg Vállalkozó részére rendelkezésre nem állnak a szükséges dokumentumok vagy Megbízó nem biztosítja a szükséges közreműködést.

3.4. Várakozási díj: A felek megállapodnak a várakozási díjról az alábbiak szerint. A Megbízó köteles a fel- és lerakodásnál a várakozási időt és késéseket elkerülni. A várakozási idő első órája díjmentes, ezt követően minden megkezdett óra után 20 euró kerül felszámításra. A megbízott fuvarozó köteles a fel- és lerakodási helyen minimum 2 órát várakozni. 2 óra letelte után jogosult más kiszállítási határidőt megszabni. A minimálisan kiszámlázható várakozási díj egy óra, ezt a felek tudomásul veszik. A várakozási díj kiszámlázásának legkorábbi időpontja a meghatározott fel- és lerakodás időpontja, időkapu esetén az időkapu kezdetét és végét magában foglaló időszak alatti vagy azt megelőző bejelentkezéstől számított időpont a meghatározó, melyeknél a fentiekben rögzített feltételek érvényesülnek. A meghatározó időpont minden más esetben a megérkezéstől számítva a fel- vagy lerakodás időpontja.

3.5. Ha Megbízó késik az átvétellel, nem biztosítja az együttműködést, vagy ha a szállítás a Megbízóra visszavezethető más okból késik, Vállalkozó jogosult követelni az ebből keletkező kárának, valamint pl. raktározási költségből eredő többletráfordításainak megtérítését. A további törvényi igények érvényesítésére irányuló vállalkozói jogot és a felmondás jogát fentiek nem érintik.

3.6. Szállítási biztosítás csak a Megbízó írásos megbízása alapján a Megbízó költségére jön létre.

3.7. Megbízó vagy más általa meghatározott címzett a fuvarozóval közösen megvizsgálja az áru állapotát és veszteség vagy sérülés esetén kifogással él a fuvarozó felé. Ha kívülről látható veszteségről vagy megrongálódásról van szó, Megbízó köteles közölni kifogásait a szállítmányozóval vagy fuvarozóval az áru leszállításakor. A kifogásokat a fuvarlevélbe jegyzik be. Ha kívülről nem látható veszteségről vagy megrongálódásokról van szó, 7 napon belül érvényesíti a kifogásait a fuvarozóval szemben, amelybe nem számítódnak bele a vasárnapok és a hivatalos ünnepnapok. Ha e kötelezettségét leszállításkor nem teljesíti, az a Vállalkozóval szemben fennálló hiányérvényesítési jogát nem érinti.

4. Részszállítások / Többletszállítás, hiányos szállítás

Vállalkozó jogosult elvárható terjedelemben részteljesítéseket nyújtani részszállítások formájában, és eltérni a megállapodás szerinti mennyiségektől az ágazatban szokványos mennyiségi és minőségi tűréshatárokon belül.

5. Lehívásos megbízások

5.1. Amennyiben Megbízó és Vállalkozó részszállításokban állapodott meg szállítási terv alapján, Megbízó köteles átvenni Vállalkozótól a részszállításokat.

5.2. Azon keretszerződéseket, amelyekben az egyedileg a Megbízó számára gyártott termékek meghatározott éves átvételi mennyiségében állapodtak meg, lehívásos megbízásoknak vagy szerződéseknek nevezik. Ha – eltérő megállapodás hiányában – három hónapos időszakon belül nem történik lehívás, Vállalkozó jogosult négyhetes időközönként részszállítások teljesítésére és ezeket úgy ütemezni, hogy az utolsó részszállítás az éves határidő végére megtörténjen. A részszállításokat Vállalkozó mindig a szállítás előtt 14 nappal bejelenti Megbízónak. A részszámlák esedékessége a 9. pontban leírt fizetési feltételekhez igazodik.

5.3. Ha Vállalkozó nem fogadja be az árut póthatáridő kitűzése után sem, Vállalkozó jogosult elállni a szerződéstől vagy a teljesítés helyett kártérítést követelni.

6. A kockázat átszállása

6.1. Az áru véletlenszerű megsemmisülésének és véletlen megromlásának kockázata az átadással száll át a Megbízóra.

6.2. Csomagküldő értékesítés esetén az áru véletlenszerű megsemmisülésének és véletlen megromlásának kockázata, valamint a késedelem kockázata akkor száll át a Megbízóra, amikor az árut átadja a Vállalkozó a szállítmányozónak, fuvarozónak vagy a csomagküldés végrehajtására kijelölt más személynek vagy intézménynek.

6.3. Súly- vagy mennyiségbeli eltérés esetén a szállítási súlynak meghatározására a Vállalkozó gyárában átadáskor vagy feladáskor megállapított súly számít.

7. Igénybe vett szolgáltatások / a szolgáltatás zavarai

7.1. Amennyiben Vállalkozó rá nézve kötelező szállítási határidőket rajta kívül álló okból nem tud betartani (szolgáltatás el nem érhetősége) Megbízót erről haladéktalanul tájékoztatja, és ezzel egyidejűleg közli vele a várható új szállítási határidőt. Ha a szállítás az új szállítási határidőn belül sem áll rendelkezésre, Vállalkozó jogosult teljes egészében vagy részben elállni a szerződéstől; a Megbízó már teljesített ellenszolgáltatásait Vállalkozó haladéktalanul visszafizeti. Rendelkezésre állás hiányának minősül különösen az az eset, ha Vállalkozó beszállítója nem szállít határidőre, ha Vállalkozó megfelelő fedezeti ügyletett kötött, és ha ez nem Vállalkozó és nem is Vállalkozó beszállítójának hibája, vagy ha a Vállalkozó egyedi esetben nem kötelezett beszerzésre.

7.2. A nem a Vállalkozó hibájából bekövetkezett, előre nem látható üzemzavar, különösen bérharc kapcsán foganatosított intézkedések esetén és a Vállalkozónál vagy annak beszállítójánál bekövetkezett bármely vis maior esetén a megállapodásban rögzített határidők a körülmények által okozott szolgáltatási zavar időtartamával meghosszabbodik anélkül, hogy Vállalkozó késedelembe kerülne a szolgáltatásával. Ugyanez vonatkozik minden előre nem látható, el nem kerülhető vagy rendkívüli eseményre, mint például a szállítás akadályoztatására vagy késedelmére, az energiaszolgáltatás és -ellátás zavaraira, valamint a köztes és végtermékek szállításának zavaraira is. Amennyiben e zavarok a teljesítés ellehetetlenüléséhez vezet, az feljogosítja Vállalkozót, hogy teljes egészében vagy részben elálljon a szerződéstől anélkül, hogy kártérítésre lenne kötelezhető.

8. Árak

Az árak egyéb megállapodás hiányában kötelezettség nélküliek. Az ár nem tartalmazza egyéb megállapodás hiányában az általános forgalmi adót, a szállítás, a csomagolás költségét, a vámokat és egyéb közterheket.

9. Fizetési feltételek

9.1. A vételár („ár”) kifizetése a számlázástól és az áru kiszállítási raktárban való rendelkezésre bocsátásától vagy – ha megállapodás rögzíti – az áru kiszállításától számított 30 napon belül esedékes. Amennyiben Megbízónak át kell vennie az árut, az ár kifizetése az áru átvételekor esedékessé válik.

9.2. Ha felek írásban megállapodnak, Vállalkozó a számla dátumától számított 14 napon belül történő fizetésbeérkezés esetén 2% skontót biztosít az árra.

9.3. A 9.1 pontban leírt fizetési határidő lejártával Megbízó késedelembe kerül. Az ár a késedelem ideje alatt a mindenkori késedelmi kamattal kamatozik. Vállalkozó fenntartja magának a késedelem által okozott további károk érvényesítésének jogát. Ezen felül Vállalkozó a Megbízóval szemben fennálló díjkövetelés esetén behajtási költségeinek fedezésére 40,00 Euro kárátalányra tart igényt. A kárátalányt kártérítési igény érvényesítésekor ahhoz számítja hozzá.

9.4. Megbízót csak abban az esetben illeti meg a beszámítási vagy visszatartási jog, ha igényét jogerősen bíróság állapította meg vagy azt a másik fél nem vitatja. A szállítás hiányosságai a 12. pontból adódó megbízói jogokat nem érintik.

9.5. Vállalkozó elfogad adósságmentesítő hatású váltókat.

9.6. A Vállalkozó hiányzó teljesítési képessége feljogosítja Vállalkozót, hogy egyéb jogainak fenntartása mellett mindaddig megtagadja a szolgáltatást, amíg meg nem történik az ellenszolgáltatás vagy annak biztosítékát nem nyújtják. Vállalkozó jogosult elállni a szerződéstől, ha Megbízó határidő kitűzése ellenére sem teljesít, és nem nyújt biztosítékot sem.

10. Tulajdonjog fenntartás

10.1. Vállalkozó minden jelen és jövőbeli követelésének teljes megfizetéséig Megbízóval szemben fenntartja az adásvételi vagy vállalkozói szerződés és folyamatos üzleti kapcsolat alapján eladott áru („fenntartott áru”) feletti tulajdonjogát.

10.2. Megbízó kötelezi magát, hogy a gondosan kezeli fenntartott árut.

10.3. Ha a fenntartott áru feldolgozásra, bekeverésre vagy elegyítésre kerül („további feldolgozás”), az a Vállalkozó mint gyártó nevében és számára történik. (Vállalkozó az új dolog felett közvetlen tulajdonjogot szerez. Ha harmadik fél áruival együtt történő további feldolgozás esetén a harmadik fél tulajdonjoga is fennáll, Vállalkozó az új dolog társtulajdonosává válik a fenntartott áru értékének erejéig.

10.4. Ha Vállalkozó a fenntartott áru más áruval együtt történő feldolgozása, összekapcsolása vagy elkeverése által tulajdont szerez az újonnan létrejövő dologban, Vállalkozó átruházza Megbízóra a fő dolog feletti, a fenntartott áru értékének megfelelő társtulajdon-hányadát a vételár teljes összege kifizetésének halasztó feltételével.

10.5. Megbízó jogosult értékesíteni a fenntartott árut a szabályos üzleti forgalmának keretében. Továbbértékesítés esetén Megbízó a vételár-követelés biztosítására már most Vállalkozóra engedményezi a megszerzővel szemben ebből keletkezett igényeit a fenntartott áru értékének erejéig. Vállalkozó ezúton elfogadja az engedményezést. Vállalkozó meghatalmazza Megbízót, hogy a Vállalkozó részére engedményezett követeléseket Vállalkozó saját nevében és számlájára hajtsa be. Ha Megbízó Vállalkozóval szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek nem tesz szabályosan eleget, Vállalkozó jogosult visszavonni a követelésbehajtási meghatalmazását és saját maga érvényesíteni a harmadik féllel szemben a követelést. Ha a biztosítékok realizálható értéke több mint 10%-kal meghaladja a Vállalkozó követelését, akkor köteles Megbízó kérésére felszabadítani a neki járó biztosítékokat meghaladó részt.

10.6. Megbízó haladéktalanul jelzi Vállalkozó felé, ha Vállalkozó fenntartott árujára, a Vállalkozó társtulajdonában álló árura vagy a Vállalkozóra engedményezett követelésre végrehajtás történik. Megbízó haladéktalanul köteles közölni a végrehajtó szervvel vagy a végrehajtást kérővel, hogy az áru még Vállalkozó fenntartott vagy társtulajdonlott áruja, és hogy a követelés a Vállalkozóra van engedményezve.

11. Beszámítás

Megbízó csak nem vitatott vagy jogerősen megállapított ellenigény alapján kezdeményezhet beszámítást a Vállalkozó fizetési igényével szemben.

12. Szavatosság

12.1. Vállalkozó a Megbízónak megrendelés előtt átadott termékleírásnak, vagy a szerződés részét képező jelen ÁÜF-nek, valamint a megállapodásban rögzített specifikációnak megfelelően szállít. Ez utóbbi minőségre vonatkozó megállapodásnak minősül. A gyártó vagy más harmadik fél nyilvános nyilatkozataiért Vállalkozó nem vállal felelősséget.

12.2. Nem minősül hibának az minőségbeli, anyagtisztasági, színbeli vagy egyéb tulajdonságbeli eltérés, amely elkerülhetetlen. Az áru tulajdonságaira a Németországi Szövetségi Köztársaságban érvényes ágazati szabványok, standardok és szabályozások (különösen az ISO szabványok, a színstandardok és a DIN) érvényesek azok mindenkor érvényes szövegezésében. Az importált anyagokra a mindenkori gyártó ország megfelelő feltételei érvényesek.

12.3. Megbízó indokolt minőségi kifogás esetén a még fel nem dolgozott vagy már feldolgozott áru tekintetében pótszállítást követelhet. A pótszállítás sikertelensége esetén Megbízó jogosult az árcsökkentésre vagy a szerződéstől való elállásra.

12.4. Megbízónak a leszállítás után haladéktalanul meg kell vizsgálnia az árut, és ha nyilvánvaló hibát talál (jelleg, mennyiség, minőség hibája, beleértve a téves vagy hiányos szállításokat is), azt haladéktalanul jeleznie kell vállalkozó felé. Haladéktalannak minősül a jelzés, ha a szállítástól számított két héten belül történik, a közlés időben történő elküldése elégséges a határidő betartásához. Ha később jelentkezik hiba, azt annak felfedezésétől számított két héten belül írásban kell jelezni Vállalkozó felé, a közlés időben történő elküldése ilyen esetben is elégséges a határidő betartásához. Ha Megbízó elmulasztja a szabályos vizsgálatot és/vagy a hiba közlését, a Vállalkozó felelőssége kizárt a nem jelzett hiba tekintetében.

12.5. Ha a szállítás a Megbízó által megnevezett harmadik fél részére történik, úgy Megbízó köteles gondoskodni arról, hogy ez a harmadik fél teljesítse az áru átvizsgálására irányuló kötelezettségét a 12.4 pont szerinti terjedelemben és az ott megadott időtartamon belül, és tájékoztassa Vállalkozót vagy Megbízót a megállapított hibákról.

12.6. Megbízó köteles maga megvizsgálni az áru rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát. Kísérleti mintadarabokat a szokványos kereten belül lehet rendelkezésre bocsátani.

13. Elévülés

13.1. A dologi és jogi hibákból származó igények általános elévülési ideje a kockázat átszállításától számított egy év. Ha felek átvételben állapodtak meg, az elévülés az átvételkor kezdődik.

13.2. Ha az áru építmény vagy olyan dolog, amely szokványos felhasználási módjának megfelelően építményhez került felhasználásra és annak hibáját okozta (építőanyag), az elévülési idő a törvényi szabályozásnak megfelelően a leszállítástól számított 5 év. Vállalkozó rosszhiszeműsége esetén a harmadik fél dologi kiszolgáltatási igényeire és fogyasztó számára történő kiszállítás esetén támasztott szállítói visszkereseti igényre vonatkozó törvényi különszabályozások érvényesek.

13.3. A fenti elévülési idők Megbízó szerződéses és szerződésen kívüli, az áru hibáján alapuló kártérítési igényeire is vonatkoznak, kivéve, ha a szabályos törvényi elévülési idő alkalmazása egyedi esetben rövidebb elévülést eredményezne. A termékfelelősségi törvény elévülési idejei minden esetben érvényesek.

14. Felelősség

14.1. Kártérítésért Vállalkozó – bármely jogi alapon – szándékosság és durva gondatlanság esetén felel. Enyhe gondatlanság esetén Vállalkozó csak a) emberélet, testi épség megsértésért vagy egészségkárosításért; b) lényeges szerződéses kötelezettség megsértésén alapuló károkért felel; ebben az esetben Vállalkozó felelőssége azonban az áru jellege alapján előre látható, szerződéstipikus közvetlen kárra korlátozott. Ez Vállalkozó törvényes képviselőinek vagy teljesítősegédeinek enyhe gondatlan kötelezettségszegésére is vonatkozik.

14.2. A 14.1 pontból adódó kártérítési igények nem állnak fenn abban az esetben, ha Vállalkozó rosszhiszeműséggel vádolható vagy garanciát vállalt az áru minőségére. Ugyanez vonatkozik a termékfelelősségi törvényből adódó igényekre is.

15. Alkalmazott jog, bírói illetékesség

15.1. Az ÁÜF és a Megbízó és a Vállalkozó között létrejött szerződéses kapcsolat a Németországi Szövetségi Köztársaság anyagi jogának hatálya alá tartozik. Az ingóságok nemzetközi értékesítésről szóló egységes törvény, különösen az Egyesült Királyság adásvételre vonatkozó jogrendje nem alkalmazható.

15.2. A szerződéses jogviszonyból eredő vagy azzal összefüggésben álló közvetlen vagy közvetett jogvitákban a Vállalkozó székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékessége áll fenn. Ez nem igaz akkor, ha Vállalkozó nem teljes jogú kereskedő, kivéve, ha nincs általános belfőldi bírói illetékessége. Vállalkozó jogosult a Megbízó székhelye szerinti bíróságnál is keresetet indítani.

16. Írásbeliség, érvényességi záradék

16.1. A jelen ÁÜF módosítása és kiegészítése írásos formát igényel. Ez vonatkozik a jelen írásbeliséget előíró igényre is. Ez az igény a szerződés időszakán túli, szóbeli megállapodások hatályát nem érinti.

16.2. Ha a jelen Általános Üzleti Feltételek bármelyike egészében vagy részben érvénytelen vagy végrehajthatatlan, az egyebekben nem érinti az ÁÜF és a szerződés egészének érvényességét. Felek kötelesek az érvénytelenné vagy végrehajthatatlanná vált rendelkezést annak érvénytelenné vagy végrehajthatatlanná válásától kezdődően a kétoldalú érdekek figyelembe vételével az eredeti rendelkezéshez gazdasági szempontból a legközelebb álló rendelkezéssel helyettesíteni. Ugyanez vonatkozik a szabályozási hézagokra is.